Az egyszerű ember számára az anyagcsere szó szinte egyenlő a test nyílásain történő ürítési aktussal. Pedig messze nem erről van szó. A táplálkozás során magunkhoz vett ételek és italok a szervezetben bonyolult folyamatok révén átalakulnak, majd a melléktermék eltávozik. Kérdések sora vetődik fel ennek kapcsán. Melyek az előbb említett bonyolult folyamatok, az embernek mely testrészei, szervei vesznek részt - és hogyan - ezekben a folyamatokban? Egyes tünetek, mint például a hasmenés, vagy a székrekedés, a hányás az anyagcsere zavarai, kérdés azonban mikor célszerű ezzel orvoshoz fordulni. A kérdésekre Dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos válaszol.
- Az átlag-páciens számára hogyan határozható meg az anyagcsere?
- Az anyagcsere a sejtek szintjén végbemenő folyamat, melyből mi csak azt érzékelhetjük, hogy a bevitt étel és folyadék feleslege, vagy nem felhasználható része a szervezetben képződött melléktermékekkel együtt széklet, vizelet formájában távozik.
A páciensek gyakran úgy panaszolják a székelési ritmusváltozást, hogy felgyorsult, vagy lelassult az anyagcseréjük, a szorulástól vagy hasmenéstől függően.
Az emésztőszervek:
- Milyen a normális bélműködés, az optimális székletürítési gyakoriság?
- A normál székelési ritmusszám a napi 2-3 alkalomtól a heti 2-3 székürítésig váltakozik. Természetesen ezt számos egyéb körülmény befolyásolhatja.
- Mikor mondhatjuk, hogy normális a vizelési gyakoriság? Mikortól számít kórósnak a gyakoriság vagy a ritkaság?
- A vizelési gyakoriságot elsődlegesen a bevitt folyadék mennyisége határozza meg. Ez kevésbé kötött napi ritmushoz. Természetesen vesebetegség, szívbetegség jelentősen megváltoztathatja ennek mennyiségét és gyakoriságát.
- Mit célszerű figyelni a vizeleten, illetve a székleten?
- Minden, ami a szokásostól tartósan eltér, tehát 2 hétnél tovább tart, kivizsgálást indokol. Vannak olyan elváltozások is, mind pl. a véres széklet vagy vizelet, melyek esetén egyszeri észleléskor is kivizsgálás javasolt.
- Hogyan befolyásolja a rendszeres mozgás, a sport az anyagcserét?
- Mindenképpen pozitív irányú változást eredményez. Szorulásos pácienseknél gyakran javasoljuk a rendszeres mozgás megkezdését.
- Hogyan változik anyagcserénk a különféle életszakaszokban?
- Az idősödő korosztálynál gyakran előfordul a folyamatok lassulása, de ez összefügghet a mozgásszegényebb életmóddal, a kevesebb folyadékbevitellel is.
- Milyen fertőzések tünete lehet a hasmenés?
- Gyermekkorban nem bél eredetű fertőzések is okozhatnak hasmenést. Felnőtt korban a bélfertőzést provokáló baktériumok (Salmonella, Campylobacter, Shigella stb.) és vírusok (Calici, Rota stb.) a leggyakoribbak a hasmenés kialakulásában.
- Van-e különbség a helytelen étrend okozta hasmenés, és az ételfertőzés okozta hasmenés között? Egyáltalán van-e különbség hasmenés és hasmenés között?
- A hasmenés eredetének rengeteg oka lehet, külön tankönyvet tölthetne be ezek felsorolása. A fertőzéses hasmenésekhez gyakran társulhat láz.
- Befolyásolja-e a pszichés állapot? Ha igen hogyan?
- Az elhúzódó hasmenések hátterében nagyon gyakran áll lelki probléma, ilyen állapot pl. az Irritábilis Bél Szinróma/IBS is.
- Mikor forduljunk azonnal orvoshoz, ill. mikor és mit tehetünk saját magunk házilag is?
- Két hetet meghaladó panaszok, székelési ritmusváltozás, véres széklet esetén érdemes azonnal felkeresni orvosunkat. Hasmenés esetén a teendők attól függenek, hogy frissen jelentkező betegségről van-e szó, tehát valószínűleg fertőzésről vagy régebbi panaszokról.
Friss panaszok esetén az első lépés a diéta. Óvatosan szabad csak alkalmazni az un. székletfogókat vagy a bélműködést-gátlókat, veszélyeik lehetnek.
Az orvosi szenet, a görcsoldókat, a bél nyálkahártya nyugtatókat, a probiotikumokat a megfelelő tájékozódás után szabadon alkalmazhatjuk.
- Milyen étrendi hibák okozhatnak székrekedést?
- Kevés folyadék fogyasztása esetén bármely étel mellett ki tud alakulni szorulás. A gyümölcsök közül pl. a banán, vagy a mák tartalmú ételek (az utóbbinál az opiát hatóanyag miatt) okozhatnak szorulást.
- Milyen okból következhet be az, hogy valakinek állandó székrekedése van? Ez hajlam, genetikai adottság, vagy korfüggő?
- A szorulás hátterében hajlam, helytelen táplálkozás, kevés folyadék fogyasztása, gyógyszerek mellékhatása, pajzsmirigy alul működés állhat. Ezen állapotok nem korfüggők, már fiatal korban is jelentkezhetnek.
A legfontosabb, hogy minden friss keletű, elhúzódó hasmenés, vagy szorulás esetén ki kell zárni a végbél vagy vastagbél daganat lehetőségét.
- Ha valaki rendszeresen hashajtót szed, hozzászokhat ahhoz a szervezete úgy, hogy már nem is tud anélkül meglenni a későbbiekben?
- A tartós hashajtó szedése hozzászokást, illetve bél nyálkahártya károsodást okozhat.
- Mit tanácsol azoknak a pácienseknek, akik ezzel a problémával küszködnek?
- Érdemes gasztroenterológus segítségét kérni, és a háttér betegségek, problémák kizárása után biztos, hogy lehet érdemi tanáccsal segíteni a pácienst.
- A hányás milyen anyagcsere-betegségek tünete lehet?
- A hányás elég univerzális tünet, mert idegrendszeri történések, fülészeti betegségek, hasi megbetegedések, fertőzések kísérő tünete lehet. Az emésztőszervek közül bármelyiknek a megbetegedése okozhat hányást.
- Ha valaki kiadja gyomra tartalmát, ez többféle módon történhet: hányhat sugárban, vagy hányhat epét, hányféle módja van ennek a működési rendellenességnek?
- A sugárhányást felnőtt korban a központi idegrendszeri eredetű hányásoknál tapasztalhatjuk. A hányást nem minősíti, ha epét észlelünk benne. Azok az esetek fontosok, amikor vért vagy székletet észlelünk a hányadékban.
- Mitől függ, hogy ki mennyire izzad ugyanolyan munka elvégzése közben?
- Az izzadás mértéke a lelki állapottól, a szervezet folyadék feltöltöttségétől, az edzettségtől és a környezet hőmérsékletétől, páratartalmától függ.
- Szabad-e befolyásolni az izzadás természetes mértékét? (Állítólag egyes kozmetikumok gátolják az izzadást.)
- Egy-egy anatómiai régiónak, ha gátoljuk az izzadás készségét, nem okozunk bajt. Ez akkor lenne gond, ha az egész testet érintené a gátlás.
- Tudható, hogy a napi folyadékigény sok mindentől függhet, mégis gyakran konkrét literekben fejezik ki az emberi szükségletet?
--Ezek a számok többnyire egy átlag súlyú, egészséges ember, átlagos napi tevékenysége melletti folyadék igényét jelölik valamilyen hőmérsékleti státusz mellett.
- Meg lehet-e azt egyáltalán határozni, hogy például egy 60 kg-os embernek x liter, de egy 90 kg-osnak már y liter vízre van szüksége?
- Ezt így külön nem szokták a napi gyakorlatban kiszámolni. Ennek súlyos állapotú betegek kezelésében, illetve meleg környezetben végzett munka esetén van nagy jelentősége.
- Azonos körülmények között lehet nagy eltérés az emberek folyadékigénye között?
- Igen, hiszen pl. egy lázas, vagy hasmenéses embernek sokkal nagyobb a folyadék igénye, mint egy hasonló körülmények közt lévő egészségesnek.
Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük, hogy válaszolt a kérdésekre.
Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
A cikk egy korábbi interjú rövidített változata.