Minden szülő aggódik, egészséges lesz-e a gyermeke. Néhány rendellenesség csak bizonyos korban észlelhető. Ezek közé tartoznak a beszédhibák, beszédzavarok is. Ha a beszédhibás gyereket szülei nem viszik időben szakemberhez, logopédushoz, az egész életére kiható negatív következményekkel járhat. A gyerek, majd később, ha felnőtt, a beszédhibát szégyelli, visszahúzódóvá válhat, ez kihathat a munkájára, a kapcsolataira, talán még párt is nehezen talál magának. Ezért rendkívül fontos, hogy időben felismerjük a problémát.
A kérdéskört Kasznár Jánosné Felícia vezető logopédus, igazságügyi szakértő, gyógypedagógus, az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületének elnöke segít megvilágítani.

- Milyen típusú beszédhibák léteznek?

- A beszéd, tágabban értelmezve a kommunikáció, az embert egész életén átkíséri, így beszédhibák is előfordulhatnak gyermek és felnőttkorban egyaránt.
Gyakori beszédhibák a pöszeség, dadogás, hadarás, rekedtség, orrhangzósság. Az írott nyelv használatának hiányossága az olvasás-írás-helyesírás zavar, amit összefoglalóan, egyszerűsítve diszlexiának nevezünk.
Ezeknek a beszédhibáknak egy része felnőttkorban is megmarad, illetve agyi érbetegségek, balesetek következtében kialakulhat a beszéd értésének vagy használatának zavara, az afázia.

- Ezek közül melyik rendellenesség a leginkább elterjedt, a dadogás, a diszlexia, vagy valami más?

- Óvodáskorban leggyakoribb a pöszeség, az óvodásoknak közel 30 %-a pösze. Iskoláskorban az olvasási-helyesírási nehézségek jellemzőek inkább.

- Általában a beszédhibák milyen okokra vezethetők vissza?
- Nehéz lenne általános választ adni, hiszen a különböző beszédhibák más-más okra vezethetők vissza. Néhány általánosan jellemző tényezőt emelek ki:

• a korai mozgásfejlődés késése várhatóan az anyanyelvi készség gyengeségét is jelzi,
• a finom mozgások kivitelezésének nehézsége is gondot okozhat, hiszen a hangzó beszéd igen összetett mozgássorozatokból áll össze,
• a hibás nyelés, a szopó mozdulat megmaradása pöszeséget okozhat,
• a beszédértés, -észlelés gyengesége az egész beszédfejlődést, és az olvasástanulást is hátrányosan befolyásolja,
• a ritmuskészség hiánya is gondot okoz, a magyar nyelv zeneiségét a hosszú-rövid magánhangzók, szótagok adják, aki ezt nem „érzi”, sokat szenved a helyesírás megtanulásakor.

- Fejlődési rendellenesség, környezeti ártalom?
- Igen, vannak olyan fejlődési rendellenességek, melyek pl. a beszédszervek eltérő kialakulása miatt (pl. ajak és/vagy szájpad-hasadék) megkésett, orrhangzós beszédet okoznak. Gyakori, hogy az átlagostól eltérő, kóros állapotokat, tünet-együtteseket, pl. autizmus, értelmi akadályozottság, a beszéd fejlődésének zavara is jelez.
Környezeti ártalom például a zajos óvodai csoport, ahol kiabálnak a gyerekek, és ettől néhányan tartósan rekedtek lesznek.
Tekintsük környezeti ártalomnak a televíziót is, ami sokszor elektronikus pásztorként működve kiszorítja a családból a valódi kommunikációt, a mesét, és szinte megbűvöli a gyerekeket, a valódi élmények helyett passzivitásban tartva őket.

- A szülőnek a gyermek milyen idős korában kell felfigyelnie arra, hogy esetleg beszédhibás a gyermek?

• Ha a kisbaba nem figyel a környezet hangjaira, és nem gagyog,
• ha az egy-két éves gyermek nem próbálja megértetni magát, ő sem érti, amit mondanak neki,
• ha a két-három éves gyerek nem beszél, nem próbál szóban, vagy más módon kapcsolatot teremteni,
• ha a három-négy éves gyerek beszéde feltűnően sivár, vagy érthetetlen, sajátos szótorzítások és mondatok jellemzik, nem figyel a mesére, gyakran hurutos,
• ha a négy-öt éves gyermek beszéde érthetetlen, vagy egy idő óta nem fejlődik, gyakran visszakérdez,
• ha az iskolába készülő gyermeknek hibásan képzett hangjai vannak, szókincse nem bővül, nem szeret rajzolni, bizonytalan abban, hogy melyik kezével rajzoljon, nem szeret mesélni,
• ha az iskolás gyerek az olvasás-írás tanulásakor bizonytalan, sír, ha gyakorolni kell, önmagához képest gyengén teljesít,
• vagy ha olvasási technikája vagy a szövegértése nem felel meg a belefektetett munkának, akkor szükség van arra, hogy szakemberhez forduljanak.

- Hová kell ilyenkor fordulni segítségért?
- Érdemes a gyermekorvos, a védőnő segítségét kérni, ők biztosan tudják, hol található a környezetükben logopédus. Nagyobb városokban több lehetőség közül is választhatnak, de ma már szinte minden településen dolgozik logopédus.

- Az Ön által felsoroltak közül minden típusú beszédhiba korrigálható? Milyen módszereket alkalmaznak?
- A beszédhibák jó része teljesen javítható, ezért is érdemes mielőbb felmérnünk a tüneteket, a fejlesztendő és a jól működő területeket.
A módszerek az egyéni sajátosságoktól, és a tünetektől függenek, a logopédus szakmai fegyvertárából szükség szerint választ módszert.

- Milyen gyakran kell a gyerekeknek logopédushoz menni, hetente? Esetleg vannak speciális óvodák vagy iskolák beszédhibás gyermekek számára?
- Általában heti kétszer 45 perces foglalkozáson vesznek részt, néha érdemes sűríteni. Sokszor szervezési okok miatt csak heti egy logopédiai órán, általában 2-4, hasonló beszédhibájú életkorú gyermek vesz részt. Lehetőség van egyéni fejlesztésre is.
Vannak logopédiai óvodák és iskolák, ahol a tantervi követelmények elsajátítása mellett az egyéni szükségletek szerinti fejlesztő foglalkozásokon is részt vesz a gyermek.

- Mit tehet otthon a szülő? Mit mondjon a gyereknek, és mit ne mondjon, vagy tegyen annak érdekében, hogy a beszédfejlődését otthon is segítsék?
- Csak a szülő segítő együttműködésével tud eredményt elérni a logopédus, ezért nagyon fontos, hogy kapcsolatban legyenek egymással. A gyakorláshoz nagyon jó, változatos munkafüzetek kaphatók, ezen kívül minden logopédiára járó gyermeknek füzete van, amiben a napi munka nyomon követhető, és az otthoni feladatok is ebben vannak.
Ha a szülőnek bármilyen kérdése van, keresse meg a logopédust, és beszélje meg vele személyesen a problémákat! Ez nagyon fontos!

- Mennyi időt vesz igénybe – hónapokat, éveket – amíg egy gyermek beszédhibája, például a dadogása megszüntethető?
- A szülő a logopédus és a gyermek közösen alakítja ki a fejlesztési tervet, mely az időkereteket is tartalmazza, ez néha heteket, hónapokat, de alkalmasint éveket is jelenthet.

- Ha valakit gyermekkorában nem vittek logopédushoz, van-e arra remény, hogy beszédhibája felnőttkorban korrigálható?
- Igen, meg kell próbálni, a felnőtt erős motivációja sokszor csodákat művel!

- Egyes TV- és rádióriporterek, közszereplők miért nem mennek logopédushoz?
- Talán, mert nem is tudnak arról, hogy másokat zavaró hibájuk van! A hozzászokás, a pontos önismeret hiánya, vagy egyszerűen a kényelem....

- Meghatározható-e egyáltalán az az életkor, amely után már nem lehet az ember beszédhibájának kijavítására számítani?
- Talán nem az életkor, hanem az együttműködési készség, a motiváció a fontos, és az, hogy az illető el tudja fogadni a feladathelyzetet. Én dolgoztam már eredményesen nyolcvan év körüli emberrel is, aki irigylésre méltó szellemi kondícióban volt.

- Összefügghet-e a beszédhiba valamilyen hallásproblémával?
- Igen, ezért bizonyos beszédhibáknál kötelező a hallásvizsgálat.

- Manapság már óvodás korban kezdődik a gyerekek idegen nyelvre történő taníttatása. Akkor, amikor még az anyanyelvi beszéde sem tiszta gyakran. Ez nem probléma?
Nincs biztos válasz erre a kérdésre. A logopédusok azt szokták javasolni, hogy az idegen nyelv tanítását akkor érdemes elkezdeni, ha az anyanyelv már biztos alapokon áll. A nyelvészek olyan vizsgálat kidolgozásán fáradoznak, ami megkönnyítheti a szülők döntését.

Kedves Felícia! Nagyon köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt és az olvasóknak – akár szülői, akár felnőtt minőségükben – segített ezt a sokszor félreértelmezett fogyatékosságot és a segítség útját megvilágítani.

Kasznár Jánosné Felícia 2025. augusztus 20. alkalmából kommunikációjukban súlyosan akadályozott emberek rehabilitációja érdekében végzett több évtizedes szakmai tevékenysége elismeréseként a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapta. Gratulálunk!

Az interjút készítette – Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
A cikk egy korábbi interjú szerkesztett változata.